1.0Lótuszvirághttps://lotuszvirag.cafeblog.huLótuszvirághttps://lotuszvirag.cafeblog.hu/author/lotuszvirag/<p style="text-align: center"><a href="https://lotuszvirag.cafeblog.hu/files/2013/04/hey_boy__i_love_you__7_by_tuyetdinhsinhvat-d4wy42t.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-451" alt="hey_boy__i_love_you__7_by_tuyetdinhsinhvat-d4wy42t" src="https://lotuszvirag.cafeblog.hu/files/2013/04/hey_boy__i_love_you__7_by_tuyetdinhsinhvat-d4wy42t-300x218.jpg" width="300" height="218" /></a></p>   Imádom a tavaszt és a nyarat. A jó idő, a kellemes lebegés a kinti hintaágyunkban, a napsütés, a madárcsicsergés, a friss levegő, a bódító örömáradat, ami eltölt... Nincs számomra ennél nagyobb szerelem. Persze nem mindenki van ezzel ugyanígy. Ma szembe kerültem azzal, hogy ugyan hetek óta a barátaim is csak nagy ritkán szagolnak felém, ma két srác is rám írt, hogy hogy vagyok, megvagyok-e még. Ebből az egyikkel kb másfél hónapja szakítottam, a másik meg nem titkoltan meg akar dönteni (ami megmondom őszintén nem túlzottan van ínyemre), még sem küldöm el, mert volt osztálytárs, meg hát mindig él bennem a remény, hogy hátha inkább haverkodni akar. Nah mindegy. Szóval meglepetten mondom Anyának, hogy én ezt nem értem. Mi ez a hirtelen népszerűség, amikor az exem a köszöntő üzenetre se reagált úgy egy hónapja, ez a srác meg másfél hónapja felém se szagolt. Mire édesanyám nemes egyszerűséggel: - Tavasz van. - S lőn! Minden világossá vált számomra. Mert nekem mi a tavasz és a nyár? Megmondom őszintén henyélés, úszás, sportolás, olvasgatás a szabadban, napozás és vitorláshajózás. Ez pedig számomra több, mint elég. Ilyenkor képes vagyok hamarabb suliba menni csak azért, hogy a megállókat, amiket villamossal teszek meg télen, ilyenkor lesétáljam, ha pedig van még időm, leülök valamelyik kedvenc parkomban egy padra és figyelem a szökőkutat, a Dunát, embereket, akármit, amihez kedvem van. Kényelmesen hátradőlök és olyan módon élvezem és szívom magamban az életet, ahogy soha máskor. De nem mindenkinek elég ennyi. Van, aki ilyenkor összeruccan a haverokkal, sőt ki se szállnak egymás nyakából, felcsípnek egy barátnőt, akivel kihempereghetik a bennük doboló életet. Én azonban ezt az életet ilyenkor csak mélyen magamba szívom. Gyönyörködöm a csillagokban éjszaka, élvezem a balzsamos levegőt, barátnőmmel karon ragadva egymást pedig órákig beszélgetünk, miközben eltévedősdit játszunk. Csodálom és mélyen beszívom a langyos eső utáni levegőt, hallgatom a halk motozást az ablakon, de van olyan is, hogy a terasz biztonságából figyelem. Úgy örülök, hogy végre itt van a késő tavasz. Ennél jobban ugyanis már csak a vénasszonyok nyarát imádom. :) Szóval, srácok! Itt a tavasz! ^^ Végre. Ezt is kiböjtöltük :)rich