Kávé, tea, novella és a műszempilla – avagy a női lélek megfejthetetlen és kusza (mint mindig) :)

2013 április 11. | Szerző: Lótuszvirág |

Ma elég furcsa napom volt. A munkáltatóm reggel hétkor keltett és megbízott egy feladattal, ami nem tűrt halasztást, szóval tőlem szokatlan módon kávéval kezdtem a napot, majd hogy háborgó lelkiismeretemet megnyugtassam, megittam rá fél liter mentateát. Olyan friss, üde és energikus lettem, hogy nagy lendületemben még egy 7 oldalas novellát is megírtam. Gondolkodtam rajta, hová tölthetném fel, de lehet, hogy végül ez is csak bekerül egy mappába a gépemen és 1 hét múlva arra sem fogok emlékezni, hogy a mai napon írtam. 😛 Mert ilyen vagyok. A saját írásaimat 1-2 hónap után képes vagyok úgy visszaolvasni, mintha valaki másé lenne. Olykor még az is előfordul, hogy oly módon elfeledkezem bizonyos versekről, történetekről, hogy később az Istennek sem akarom elhinni, hogy azt én írtam (pedig ha más írása lenne, a nevét is mellé firkantottam volna). Ilyenkor megesik, hogy napokig agyalok, hogy “oké-oké, úgy tűnik az enyém, de biztos?” Komolyan, mint egy felelőtlen srác a DNS teszt előtt, aki sehogy sem akarja elhinni, hogy a Sors ilyen tréfát űzött vele és van egy gyereke.

Egyébként ma este kipróbáltam végre a műszempilláimat és aaaztaaaa mindeniiiit…! Csodálatos. 🙂 Mondjuk nekem alapból is hosszúak és sűrűek a szempilláim, de nem ennyire. Szóval eldobtam az agyam. Megmondom őszintén, csak bámultam magam a tükörben és folyton pillogtam, mint akinek a szemébe ment valami. Most pedig, hogy már ilyenem is van, el is ájultam attól, hogy milyen jól áll, már csak egy kérdés maradt. Mégis hova a fenébe fogom én ezt hordani? 😛 Bulizni majdhogynem szökőévente egyszer megyek. Tulajdonképpen ha nagyon erőlködöm, max a melóba, vagy a suliba vehetem fel, de most erre elhasználni? Ez olyan oktondiságnak tűnik. Nah mindegy, majd még kitalálom.

Amúgy az abszolút mennybéli színésznő megjelenéshez már csak az a minusz 15-20 kiló hiányzik, szóval mostantól tényleg komolyan veszem a diétát, meg a testmozgást. Nincs mese.

Ma időben kell lefeküdnöm, szóval még csak ezt, meg azt megnézem és megcsinálom előtte, aztán már… 😉